Bartos elrejtette a hajót egy barlangban és útra keltek. Nehéz terheket és sok felszerelést rakott a kislányra. Kul-Anni nem bánta, örült hogy nem kellett a jugrán maradnia és hogy részt vehet a nagy kalandban. Csípős, hideg szél csap az arcukba. Szűrke égbolt borul az előttük nyújtózkodó sziklás pusztaságra. Valahol messze a sötét esőfelhőkőn túl egy hegység meredezik, lábánál erdőre hasonlító zöldesbarnás növényzet. Arra indulnak. Feszült csendben ballagnak és állandóan fülelnek. Embernek vagy vadnak egyelőre nyomát sem látni.

Tisztelt  Andi Bruckner úr!

A levelet azért címeztem Önnek, mert Ön tudja eldönteni, hogy az ajánlatom érdemes-e a megvalósításra.

Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy semmiféle anyagi áldozatra nem vagyok hajlandó, azért, hogy a könyvemet megjelentessék. A könyv a német nyelvterületen siker könyv lesz. Ebből meg fog térülni az én szellemi jogom és az Önök szakmaisága és anyagi befektetése is.

A magyar nemzetet földbetiporó, íróink fércműveivel árasztották el a Frankfurti könyvpiacot, és Ausztriát, Németországot.

novumverlag.hu » Kéziratok » Szívesen fogadjuk kéziratát!

"Semper Reformandum" folyamatos megújulás jellemzi a novum publishing minden lépését és tettét 1997-es megalakulása óta. Nevünk egyet jelent hivatásunkkal: novum, egyedülálló, ilyen eddig még nem létezett!

A klasszikus könyvkiadás mára jelentősen megváltozott. Míg 500 éven át az információk megjelentetésének egyetlen lehetőséges módja a különálló, öntött betűkből való könyvnyomtatás volt, a digitális korszak beköszöntével hirtelen mindenki számára lehetővé vált, hogy nyomtatványait és könyveit saja maga állítsa elő.

Kedves Gyöngyi!

Visszatérve a dolgokra.

Az eddig kiadott 10 ezoterikus szakkönyvemet 3 kötetbe átszerkesztve tudnám kiadni. Megszondáztam a terjesztőket. A Bookline, ha kész a könyv, sőt bármilyen könyvem azonnal átvenné terjesztésre. Ezoterikus könyveket pedig az eddigi terjesztőim (Elixír, Paradigma, Édesvíz stb) úgyszintén. Ezzel sem lenne gond. De én már ebbe nem akarok befektetni,mert nincs rá tőkém.

Északnak indultak. Nehéz volt a járás, és különös tájakon vezetett át az út. Egész nap csak mentek. Lompos, fehér koronájú, fagyos törzsű erdők gátolták a gyaloglást. Havazni kezdett: előszőr csak itt-ott tűnt fel egy pehely, azután sűrűbben kezdett szakadni. A kislány nagy szemeket meresztett az égre, s várta hogy mikor ömlik rájuk a fehér fátyol. A férfi magához szorította hogy el ne veszítse a tejszínű kavargásban. A lány kinyújtotta a kezét és nézte ahogy meggyűlik benne a hó.

Kati eredeti magyar szövege:

Az egyhetesnek induló tanulmányi út, amit ajándékba kaptam az édesanyámtól a jeles diplomámért cserébe, inkább átok volt, mint áldás. Mint az a tény is, hogy különbözök a többi embertől. Ott volt például a koponyám hátulsó részének deformitása.

„- Ez egyszerűen hihetetlen. Ez nem Marfan – kór, az bizonyos. Mira koponyájának hátsó része szinte szabályos gúla. És ennek a gúlának a csúcsában ott van egy kicsi agykezdemény, amely egy vékonyka érrel összeköttetésben van a normális agyával.

Az orákulum feladata

Luca megállapította hogy ez a nap is csak úgy indult mint a többi. Csúnya, esős reggel, a határidőnapló zsúfolásig tele. Rémálmai voltak, és izzadtan, fejfájással ébredt. Érzett valami furcsa bizsergést a hátában, és egy rettenetesen savanyú ízt ami a szájpadlásáról indult, és lekúszott a torkán át egészen a gyomrába. Kapkodva öltözködött, gyorsan átporszívózta a csöppnyi lakást, feltette a teát főni, megetette a macskát, kisminkelte magát és várta az első vendéget.

A boldogság, mint idea, a teremtés kezdetétől az idők végeztéig jelen volt, van és lesz a világon. A teremtő isten elhatározásaként megalkotta az idők kezdetén az ember, mint idea fogalmát, majd ideoplasztikai modellként megalkotta az embert, az összes jó és rossz tulajdonságaival együtt. Amikor a modellel elkészült, akkor anyaggá sűrítve az ember ideoplasztikáját, adta neki a földet játszóteréül, ahol az isteni terv (idea) szerinti összes modellt kipróbálhatta.

                              A

                          J

                    G

              N

        A

   H

a folyópartnak a házakhoz száll

a dombokra száll

                         A

                     J

                 R

              ĺ

          S

      L

  E

bánatát. Hüppögve, könnyezve, zokogva

panaszkodja:

megölnek engem s fáimat!

Az álom, oly nagyszerű dolog,

Álmunkban leszünk boldogok.

Az álom, mely valami csodás,

Oly édes, a drága álmodás.

Álmomban csókolom a szád,

Álmomban gondolok reád.

Álmomban látom, szemedet,

Miközben megfogom kezed.

Álomba sírom magamat,

Könnyeim mossák arcomat.

Álmom ködfüggönyén át,

Újra csókolom a szád.

Az álom mindig elkísér,

Az álom, újra visszatér.

Az álom, kincsekkel felért,

Álmokat nem kapni aranyért.