Állnak az egyetem előtt s várakoznak. Lassan elszövődik a nap, s szemerkélni kezd az eső. Pista megböki Janit, s inti hogy már látja a harmadikat. Imre kacsázva, idétlenül lépeget, kerülgeti a tócsákat. Mikor odaér hozzájuk, ránt egyet a tarisznyáján s köszön:

—Hő!

Hallagatnak s mustrálják egymást. Pista megmérgesedik, s ráacsarog:

—Mit nézel?

—Néz a rosseb.

—Az hát, ne gúvasszad már a szemedet, mert békujakolok!

—Ejsze, arra nézek amerre akarok!

A pogányság, a totemek, és a bálványimádás ellen indultak az ókori hittérítők harcba, hogy a keresztény vallást elterjesszék. A keresztény vallás, vagy katolicizmus az egyisten hitre helyezi a hangsúlyt. Már Mózes is elítélte a bálványimádást, amikor lejőve a hegyről meglátta, hogy körbetáncolja népe az aranyborjút, haragra gerjedt és indulatában összetörte a kőtáblákat.
Honnan ered ez az iszonyú gyűlölet és harag a többisten és a bálványimádás ellen?

Mancit, a szomszédunkban lakó idegileg leszázalékolt hajdanvolt szépségének romjain tengődő asszonykát mindenki csak énekesmadárnak hívta a környéken. Amikor rájött, panaszosan elkezdett énekelni, de úgy, hogy még a földszinten is lehetett hallani panaszos jajkiáltásszerű éneklését. A szomszédok, s gyámjai, a gyerekei kezdeményezték szociális otthonba való elhelyezését,s gyámság alá vétették. Manci küzdött a gyámság alól való kiszabadulásáért.

Rénszarvas szekere kerekén,

Repül hozzám a remény.

Zsákja ajándékoktól dagad,

Remélem, benne játék is akad.

Cukrot, diót, kindertojást, ó,

Mi fincsi, édes, befalni való!

Jöttét kilesni éjjel, lenne jó,

Amint belopakodik a télapó!

Vaksin keresi cipőinkben,

Ajándékot kunyizó levelünk.

Tűzoltó autó, kamion is legyen,

Nélkülük sivár lesz életem.

És hozzon ám sok csokikát,

Mogyorót és egy kiskutyát!

Fekszem az ágyon és arra gondolok hogy fel kellene kelni. Csakhogy van egy kis bibi. Nem tudom mozgatni a jobb kezem, sem pedig a jobb lábam. Azt hiszem még mindig csak álmodom, de akkor miért álmodom azt, hogy itt vagyok a szobámban, a saját virágmintás függönyöm mered rám, és fekszem az ágyon? Nagyon rossz ez a tehetetlenség. A pillantásom az faliórára esik, és érzem ahogy lüktetni kezd a fejem. Már fél tíz is elmúlt, és nekem kilencre már az értekezleten kellett volna lennem.

A minden kényelemmel felszerelt klinika különszobájában tengette szívinfarktus utáni lábadozása kényszerű pihenőnapjait Bolhai úr, a nagyhatalmú potentát, pénzügyi cápa. Hatalmas vagyonát telekspekulációval s tőzsdei manőverekkel szerezte. Kft-je, üzlethálózata teljesen igénybe vette minden idegszálát és idejét. Nem jutott ideje regenerálódásra, kikapcsolódásra. Igaz, hogy tíz év alatt szinte a semmiből hatalmas vagyonra s egy vállalatbirodalomra tett szert, de ennek nagy ára volt: az egészsége.

Tisztelt  Andi Bruckner úr!

A levelet azért címeztem Önnek, mert Ön tudja eldönteni, hogy az ajánlatom érdemes-e a megvalósításra.

Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy semmiféle anyagi áldozatra nem vagyok hajlandó, azért, hogy a könyvemet megjelentessék. A könyv a német nyelvterületen siker könyv lesz. Ebből meg fog térülni az én szellemi jogom és az Önök szakmaisága és anyagi befektetése is.

A magyar nemzetet földbetiporó, íróink fércműveivel árasztották el a Frankfurti könyvpiacot, és Ausztriát, Németországot.

1.

iu. 1908. Június 3o-át írtunk, amikor az ominózus, a világ és a huszadik század sorsát megrengető eseménysorozat első fázisa bekövetkezett. A szibériai Tunguzka körzetében óriási vihar következtében egy iszonyú robbanás történt, melynek a robaja, lángja, füstje még 3o km-re is elért. A kietlen vidéken mindennaposak voltak a viharok, természeti jelenségek. Ez azonban más volt. A közelben nem, vagy, ha laktak is volna emberek, mind megsemmisültek volna az iszonyú hőtől, lökéshullámoktól.

Kedves Bogumil!

Köszönöm újabb válaszát!
Figyelemreméltó és megfontolandó dolgokról írt valóban, ezért is késlekedtem a válasszal, hogy mindent tudjak értelmezni.

Tehát ez azt jelentené, hogy nekem mint kiadónak kellene befektetendő tőkével rendelkeznem, ha jól gondolom.
Amint már írtam is, nagyon szívesen látnám kiadónk könyvei között az ön munkáit, de ha ez a kitétel, akkor sajnos a közös munkánk eredménye még várat magára.
Ugyanis a kiadott első könyvünknek van egy folytatása is, amit már nyomdakészre készítettünk, de a nyomtatására nem áll rendelkezésünkre az anyagi fedezet, pedig az olvasók már nagyon várják.