Az ember, mint az ősmodell  Mutációs produktuma

A megtermékenyítés pillanatában a majdan létrehozandó (keletkezendő) élet struktúrája, tervrajza, alapmodellje (ősmodellje) a genetikai kódba (DNS) írva megadja annak paramétereit.

Tehát: a petesejt és a hímivarsejt genetikai kódjainak (DNS lánc) összeolvadása (kettős spirál) tartalmazza az ŐS principium minden karakterét, a további fejlődés információit. Ez az információs vezérlő kód a később kialakuló lény minden információját tartalmazza. A növekedési parancs úgy hangzik, hogy az alapmotívum, mint Ős principium (archetipus) valósuljon meg, de oly módon, hogy a két szülő genetikai tulajdonságai is jelen legyenek, mint mutációk.

Míg, egyrészről az ős sejt igyekszik az eredeti alaprajzot és az előző életek mutánsainak legjobb variánsait reprodukálni, a két szülő által hozott tulajdonságokat is megvalósítja, miáltal az archetípus mutánsát hozza létre.

A felépülő agyban természetesen a vezérlő lánc centruma az ős principium tervrajza, de mellé épül, mintegy rárakódik, a hozott tulajdonságok halmaza is. Egy a lényeg: a tiszta, az eredeti tervrajz nem olvad össze a szerzett vagy hozott tulajdonságok, formák információs halmazával, hanem azzal párhuzamosan, egymás mellé rendelten működik. Mivel az alapprogramot tartalmazza, mely az ŐS sejt génbankja, így ha a szervezet működésében zavar keletkezne, s a mutáns elemek vezérlési lánca nem tud úrrá lenni a zavaron, akkor a tiszta genetikai kódhoz nyúlva az agy korrekciót tud végrehajtani.

Tétel:

A szervezet archaikus ősállapotát tartalmazó genetikai kód képes a szervezet regenerálására. A káros mutációk megszüntetésével a szervezet öngyógyítását végzi el.

A szervezet kialakulása az agy függvénye

A megtermékenyítés után az osztódás megindulásával először az agy kialakulása kezdődik el, mégpedig oly módon, hogy először a központi idegrendszer alakul ki, utána az agy és a gerincvelő, s ezt a belső magot körülvéve, a későbbiekben alakul ki a test.

Az embrió először kerekded alakú, majd egyre hosszúkásabbá válik. Létrejön az ektoderma, melyből kialakul a központi idegrendszer. Néhány nap múlva az ektoderma közepén egy barázda képződik. Később a barázda szélei felhajlanak, majd egyesülve létrehozzák a velőcsövet. A záródás vonalának két oldalán lesz az agy és a test jobb és bal oldala. Harminc nap múlva az embrió egy C betűhöz hasonló görbület formájú alakzatot alkot. A C betű tetején három apró dudor található: elő-, közép-, utóagy kezdeménye alakul ki. A terhesség 5. hetére jól láthatóan kialakul az agy és a gerincvelő kibontakozó formája. E köré szerveződik a későbbi test.

Mindebből az következik, hogy a genetikai őssejt először önmaga mutánsait (anya és apa génjei) építi ki, az idegrendszer és a gerincvelő egyidejű felépítésével. Amikor az ősmodell tervrajzának mutánsa reprodukcióra készen áll, robbanásszerűen megindul a szervezet (test) tervrajz szerinti kiépítése.

Szabály:

Először mindig az ős archetipus alakul ki, majd a mutánsok reprodukciós vezérlési elemei. Az agy és gerincvelő kiépülése után a szervezet robbanásszerűen fejlődésnek indul.

Ha egyszerűen akarnék fogalmazni azt mondanám, hogy az ŐS MODELL épít maga köré egy agyat, mely az idegrendszer és gerincvelő által behálózva a később kiépülő testet, biztosítja magának az agy vezérlése általi modellépítést. A modell építésében az Ős sejt nem vesz részt, hiszen azt a mutánsok vezérlési lánca végzi. Az Ős sejt feladata az ős modell paramétereinek és információs tárházának a megőrzése, s indokolt esetben az eredeti (standard) információk kibocsátása a szervezet korrekciós munkája számára.

Ez az ősmodell a hipocampus körül helyezkedik el. A limbikus rendszer kiegyensúlyozását végzi, s a zsigeri és érzelmi információk mérlegelésének eredőjeként lép közbe. Blokkolása esetén a megbomlott egyensúlyt nem tudja a szervezet helyreállítani, s megszűnik a szervezet önkorrekciós lehetősége. Bekövetkezik a megbetegedés.